Úgy érzem egyre jobban unom a munkámat. Pedig még sok sok év meló áll elöttem, de egyszerűen nem jelent semmi kihívást. Max az, hogy időbe fel kell kelni. Nyűg az egész. Vezetőség hozzáállása nevetséges. A többi kolléga menekül a cégtől. Énmég kányszerből maradok. Látszik mennyit ér nekem a sziget. Nem is jó szó, hogy nem kihívás. Mert ott a BAT amiről kb fingom sincs, de nem is érdekel. Csak a piszkos munka a miénk. Kreativitás 0. Semmi nem történik, csak jön és megy a jegy. Kéne felvenni egy jegyet az egész cégre. Elküldeni a lokal gruppénak aki szépen törölné. Nem tudom....
Haza akarok menni és nem foglalkozni semmivel. Sulival se. Nem akarok tanulni. Tudni akarok. Ez sem igaz. Tanulni akarok, de nappalin. Nem jó a suli úgy, hogy csak vizsgázni jár le kb az ember 2 hetente. Az adminisztrációtról ne is beszéljünk.
Kéne egy hét szabi. De nyugis. Nem pörgős rohanós. Rég nem pihentem rendesen. Betegség nem ér mert akkor is szenvedek, mert nem azt csinálom amit akarok...
Na ennyi a hisztiből. Ja ma nem működtek rendesen melóhelyen a telefonok. Vicces volt....
Ma azthiszem megnézem a Bill és Ted oltári Kalanját, mert az jó nekem jó a tv-nek és az emésztésemnek.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése