BKV

Nem tudom ki, hogy van vele, de én imádok BKV-n utazni. Mindig telivan érdekes emberrel, akik még érdekesebb dolgokat tesznek, vagy még annál is érdekesebb dolgokról beszélnek.

Pont tegnap láttam egy lányt aki bambult ki az ablakon a nyugatinál, majd mikor észrevette, hogy egy barátnője ott áll a villamosmegállóban, kivette a fülhallgatóját, hogy jobban le tudja olvasni a szájáról a szavakat. Aztán a héven láttam egy öreg házaspárt. Lehet nem is házaspár volt, csak a bácsi csajozott. Nem is fontos. A bácsi aki szemben ült velem, lehetett vagy 75, a néni már a 90-t súrolta ránézésre. Bájosan eltársalogtak a szigetről, az ott zajól menő programokról, és zenékről. Jó volt hallgatni őket.

Az emberek miért nem beszélgetnek egymással útközbe nem értem. Egy irányba mennek, és csak bambulnak ki a fejükből. Ahelyett, hogy megismernének valaki érdekeset 15 percre és érdekessé tennék a napukat. Az a baj valószínűleg, hogy rövid időn belül politikai vita kerekdeni, hisz az öregebb nemzedék az orvosi rendelőkben mindig szid valamit.
 
Szar kedvem, mert Regináé szar. Így van ez.

Még a fotózás sem dobott tegnap fel. Ma persze otthon felejtettem a kölcsön gépet, mert csöppet kómás voltam reggel. Egyébként nehéz nagyon. Még szoknom kell, hogy lássam pontosan mi az éles és mi nem, illetve hogy olyan nehéz a gép.

(Ez egy jó semmilyen post nem lett, de most ilyen a kedvem)