Ó hogy én milyen kurva fáradt vagyok. Úgy volt tegnap, hogy megyünk piálni utánna meg korai öröm-re. Tudom senki nem ígérte meg, hogy jön de mindeki mondta, hogy lehet, akár, meglátjuk. Ennek ellenére nem jött senki koncertre. Elindultam hét egyedül. Megérkeztem a Banális közhelybe és konstatáltam, hogy 70 emberenél nincs több. Hát mondom ez fantasztikus. Drasztikusan csökkentek az esélyeim, hogy találkozzak ismerőssel. A koncert hamarosan el is kezdődőt. Megjelent a darabjaira esett énekes és elkezdte nyomni, elkezdett táncolni mint egy majom. Néztem egy darabig, kicsit ritmizáltam és úgy gondoltam, hogy ez nekem egyedül nem fog menni. Kiittam a söröm és bejöttem melóhelyre. Lévén ma reggel hatkor kezdek. Készültem már napözben. Hoztam magammal váltó ruhát, törölközőt, (Persze törölköző mindig van nálla, hisz az a legfontosabb eszköz a földön:)) meg ilyeneket. Tusoló zárva volt:/
Tehát lefeküdtem az egyik asztalra aludni. Lajos meg keltett munka elött pár percel. Most meg itt vagyok:)
Tegnap még az ellenőrökkel is megküzdöttem. Először felszáltam arra a cosimára aka. combinora ami épp bent állt. Észrevettem, hogy közelednek az ellenőrök. Ezzel nincs is általában baj, mert mindig van nállam bérlet, azonban elfeljtettem venni újat és két napja lejárt a 30 naposom. Margit-szigetnél le. Felszállok következő cosimára erre azon is jönnek. Hát mondom fasza. Veszek én szivesen jegyet ahol lehet, csak lehessen kártyával fizetni mert kézpénz az nincs nállam. Illetve pontosan 160 Ft.- volt. Jászain leszállás. Megbizonyosodom róla, hogy a 160 Ft semmiképpen nem elég, majd vissza a villamosra, mert be kell érni időben dolgozni. Büntetés ide vagy oda. Mikor visszaszáltam vettem észre, hogy valamilyen csodás mágikus módon megkerültem a kékruhás szuperembereket. Kisvártatva még ülőhelyem is lett. Ekkor ismét megjelentek. Mellettem állt két fiatal. Tőlük kérte a jegyet az ellenőr. Ők szerencsémre fenhangon hőbörögtek, hogy már megint? minek? Én mindeközbe valami alvás féleséget próbáltam imitálni, hátha továbbmegy. Nem ment tovább, viszont megfordult és elment a másik irányba. Szóval így éltem túl a napot.
Ma meló után meg megyek házat nézni. Remélem, remélem. Milyen öreges dolog ez már.
Furcsa. Na úgy csinálok, mintha dolgoznék és élvezem.
Tehát lefeküdtem az egyik asztalra aludni. Lajos meg keltett munka elött pár percel. Most meg itt vagyok:)
Tegnap még az ellenőrökkel is megküzdöttem. Először felszáltam arra a cosimára aka. combinora ami épp bent állt. Észrevettem, hogy közelednek az ellenőrök. Ezzel nincs is általában baj, mert mindig van nállam bérlet, azonban elfeljtettem venni újat és két napja lejárt a 30 naposom. Margit-szigetnél le. Felszállok következő cosimára erre azon is jönnek. Hát mondom fasza. Veszek én szivesen jegyet ahol lehet, csak lehessen kártyával fizetni mert kézpénz az nincs nállam. Illetve pontosan 160 Ft.- volt. Jászain leszállás. Megbizonyosodom róla, hogy a 160 Ft semmiképpen nem elég, majd vissza a villamosra, mert be kell érni időben dolgozni. Büntetés ide vagy oda. Mikor visszaszáltam vettem észre, hogy valamilyen csodás mágikus módon megkerültem a kékruhás szuperembereket. Kisvártatva még ülőhelyem is lett. Ekkor ismét megjelentek. Mellettem állt két fiatal. Tőlük kérte a jegyet az ellenőr. Ők szerencsémre fenhangon hőbörögtek, hogy már megint? minek? Én mindeközbe valami alvás féleséget próbáltam imitálni, hátha továbbmegy. Nem ment tovább, viszont megfordult és elment a másik irányba. Szóval így éltem túl a napot.
Ma meló után meg megyek házat nézni. Remélem, remélem. Milyen öreges dolog ez már.
Furcsa. Na úgy csinálok, mintha dolgoznék és élvezem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése